Azt hiszem eleget nyavalyogtam az előző posztokban, lássuk mit fogunk tenni annak érdekében, hogy ez a fostaliga záros határidőn belül megszorongasson mondjuk egy M3 CSL-t!
A kérdés nem annyira triviális mint elsőre látszik, ugyanis ez már filozófia. Rendelkezésünkre áll ugyebár néhány évtized, amit ebben a porhüvelyben - mivel elég nedves, jobb szeretem sárhüvelynek nevezni - töltünk, valamint az összes pénz, amit nem muszáj kajára és meleg levegőre költeni. Hol húzzuk meg a határt? A heroinistának a szer úgy keríti hatalmába a tudatát, hogy a legtermészetesebben csapja a hóna alá apu laptopját, vagy hála a technika rohamos fejlődésének, akár TV-jét. Én még sajnos napokig gyomorsavat öklendezek már attól, hogy egyáltalán végiggondolom, mit tudnék ellopni a család tágas és meleg fészkéből. De nem tagadhatom, hogy a gondolat nap mint nap felmerül, főleg amikor a fostaliga típusjelzésére az ebay, több mint 7000 találatot szór elém a "kiegészítők" kategóriában.
Maradjunk annyiban, hogy mind szánalmas időben és mocskos anyagiakban korlátozva vagyunk, tehát kell egy terv. Eme reveláció újabb filozófiai jellegű döntéssel szembesít. Vajon legyen azonnal veszett erős, lehessen vele vagizni a vagináknak, miközben a váznyúlványokat már csak egy ványadt vascafat vigyázza a végső leszakadástól, miközben vakmerően, arcunkra vigyort vésve, fogcsikorgatva vívunk mindkettőnk életéért Vudapest akadálypályáin? Vagy járjunk hónapokig egy fényezés nélküli toldott-foldott szarkupacnak kinéző - amúgy egy vadonatúj autó minden kvalitását hordozó - járgánnyal, amit, amikor a ráköltött pénz mennyiségével próbálunk jobb fényben feltűntetni, amint a társaságban menthetetlenül a viccelődés középpontjába kerül, csak orkánná fokozzuk vele az addigi elfojtott röhögést?
A kérdések persze a retorikus kategóriába tartoznak. Először is szeretgetni fogjuk. Lecseréljük az olajat és a szűrőket, teszünk rá új féket, megcsináljuk az elektromos bibiket, felúítjuk a kardánt. Utána a futómű következik. Teszünk alá egy fasza D2 coilovert, kemény szilenteket és stabilizátorokat. Kicseréljük a lötyögő CAS-t, majd Adamóékkal betetetünk egy Stage 2 ECU-t és egy nagynyomású benzinpumpát. Utána egy KAAZ sperre cseréljük a fáradt gyári difit és már kezdődhet is a csúszkálás.
A motort teljes felújítását a legvégére fogom hagyni. Amikor a fenti munkák mind kész lesznek, olyan 220-230 lóerős lesz az autó. Ezzel az erővel simán lehet 15, vagy akár 16 colos kerekekkel driftelni. Jobb is gyenge autóval kezdeni, mert lendületből kell az autót keresztbe tenni és ott tartani, és ehhez pontosabb vezetés szükséges.
A legközelebbi bejegyzésben már a konkrét elvégzett munkákat fogom bemutatni. Addig is, szép életet!
