Kurva sokszor nekifogtam ennek a beegyzésnek a megírásához, de mindig annyira szar kedvem lett, hogy abbahagytam. Ráadásul gyűlölöm a  panaszkodó cikkeket, főleg akkor amikor dühös panaszkodásról van szó. A panaszkodás tipikus magyar szokás, és a magyaroknál kevesebb dolgot lehet jobban utálni ebben az országban. Terveim szerint vicces cikk lett volna, amiből az derül ki, hogy tényleg az egész világ engem szopat, de lepattan rólam mint a Crysis Nanosuitról, csak sajnos mindig kitört belőlem a hisztériás kisgyerek. Nem állok tovább ellen, íme:

A fasszopó TIR biztosító története, avagy lopás, mint üzletpolitika

A sztori egyszerű. A kocsimat televágták, baleseti bejelentő kitöltve, tanú mint a tenger, jöhet a kárfelvétel, majd a huzakodás a biztosítóval, hogy mennyit is fizessen.

Úgy is kezdődött, ahogy az rendesen szokott. Beadtam az anyagokat, az utolsó lehetséges dátumig természetesen nem válaszoltak, utána megírták, hogy szakértői véleményre van szükség. A szakértő valószínűleg minden nap kap egy ötszázast amikor nem veszi fel a szemlét, ezért ennek a 15 perces eseménynek a megszervezése 6 hetembe került és körülbelül 70 telefonhívásba.

Innen kezd el eggyel érdekesebb lenni - de még mindig nem elég érdekes ahhoz, hogy ne szégyeljek ilyen kaliberű bejegyzést írni - a dolog. A fasztaliga TIR biztosító - akik indulhatnának a legkommunistább honlapnak járó díjért is -, miután kivárta ismét a maximális válaszadási határidőt, megírta, hogy a szakértői vélemény szerint ez a káresemény a két autó között nem jöhetett létre. Mi a faszom? Amúgy vicces, hogy már a főoldalon mentegetőznek, hogy ők a "JOGSZERŰ KÁRIGÉNYEKET" kifizetik.

Elslattyogtam egy ügyvéd barátomhoz, aki óriás szájhúzás mellett vállalta, hogy ír egy fenyegető levelet nekik. Felsoroltuk a tanúkat - én, a sofőr, a sofőr főnöke, a szerelő aki javította az ő kocsijukat, valamint 3 munkatársam -, újra leírtuk az eseményt és mindenféle rettenetes dolgot helyeztünk kilátásba. A válasz röviden: takarodjunk a gecibe.

Tehát, most megindul egy valószínűeg 2-3 évig elhúzódó per ez ellen a mocskos szemét dísztárcsatolvaj-banda ellen. Az ügyvédem mondta, hogy ilyen piti szemét ügyet ő amúgy nem vállalna, de annyira pofátlannak tartja a biztosító viselkedését, hogy társadalmi felelősségtudatból megcsinálja.

Hogy miért nevezem tolvajnak ezt a szegény társaságot? Hát azért mert ellentétben egy hétköznapi céggel, ami szolgáltatást kínál tisztességes vagy megérdemelt profit ellenében, ez a cég a teljes bevételét megpróbálja ellopni. Hogy miért éri meg ez neki? Hát azért, mert - hála a magyar igazságszolgáltatás tempójának - rengeteg pénzt tud megforgatni ha visszatartja a kifizetéseket. Néhányan valószínűleg be sem perelik, ami tiszta haszon, és néhány pert véletlenül meg is nyernek. Ilyenkor röhögnek a legjobban valószínűleg.

Ezt az egészet valami geciszemű egy számológéppbe bepötyögte és meggyőzte a vezetőséget, hogy ebben a piaci környezetben, ez a legjövedelmezőbb üzleti stratégia, hiszen ügyfelek megszerzéséhez és megtartásához - a honlapjukból is jól láthatóan - kevésbé érthetnek mint egy szellemi fogyatékos román kurva. És erről a cégben mindenki tud, amit az is alátámaszt, hogy egyáltalán nincs egyik ügyintéző kicsit sem meglepve az ügyön. Jól látszik, hogy az enyém egy az ezerből. Minden fenyegetésre és kérésre monoton hangon szajkózzák a jogászuk által a szájukba csulázott lepattintó szöveget.

A konklúzió: a TIR biztosító minden alkalmazottja, kivéve a portást és a takarító személyzetet, egy mocskos, köcsög, rohadt, büdös, szarrágó tolvaj. Akinek ez a vélemény nem tetszik, az mondjon fel és menjen el egy tisztességes céghez dolgozni. Vagy leginkább dögöljön éhen, hogy következő életében ne csótányként szülessen meg, aki a csatornából kimászva azonnal a füstölgő hátsó kerekem alatt alakul csótánypürévé!